rólunk:
A Magyar DN Jégvitorlás Osztályszövetség fő feladatának tekinti a jégvitorlás sport népszerűsítését hazánkban és a régióban, továbbá a sportággal kapcsolatos értékteremtést és annak átadását, oktatást, a jégen való etikus és biztonságos tartózkodás kultúrájának meghonosítását és a szabadidő kulturált eltöltését. Ennek érdekében fontosnak tartjuk a lakosság egészséges életmódra való ösztönzését. A tiszta eszközökket játszott megmérettetések és az ellenfelekkel szembeni sportszerű magatartás eszméjét betartjuk és betartatjuk.
Fő tevékenységünk a hazai sporteredmények elérésének támogatása, versenyszervezés és rendezvények lebonyolítása.
Környezettudatos szemléletünkkel elhivatottak vagyunk természeti kincseink védelme iránt. Figyelemfelhívással támogatjuk klímaváltozás elleni küzdelemet, illetve az ezt elősegítő tudományos munkát.
A Magyar Vitorlás Szövetség elismert osztályaként és mint az IDNIYRA Europe hivatalos magyarországi partnere folyamatosan keressük az együttműködés lehetőségét a sportdiplomácia terén hazai és külföldi társszervezetekkel, nemzeti és regionális érdekeink képviselete érdekében. Ezt kapcsolat- és közösségépítéssel, valamit tapasztalatcserével kívánjuk elősegíteni.
az osztályról:
A DN elnevezés egy amerikai napilap, a Detroit News nevéből született, amikor a lap 1936-ban, egy egyszemélyes, bárki által otthon is elkészíthető és autón szállítható téli sporteszköz építésére hirdetett versenyt. A pályázatot az asztalos Archie Arrol és jégvitorlázó társai: Joseph Lodge és Norman Jarrait által tervezett Blue-Streak 60 c. pályaműve nyerte. A következő évben, 1937-ben már egy flottányi egységet le is gyártottak az újság asztalosműhelyében és osztállyá is alakultak.
Mára ez a legelterjedtebb One-Design jégvitorlás osztály. Könnyen megépíthető, általánosan elérhető alapanyagok felhasználásával, ezen felül szállítása is megoldható akár utánfutóval, akár tetőcsomagtartón is. A leggyakrabban alkalmazott egyszemélyes hajótest fából készül, hossza 3,65 méter, az árbóc 4,84 méter magas, vitorlafelülete 5,67 négyzetméter (60 négyzetláb). Egyszemélyes szerkezetek, a háromszögben elhelyezett korcsolyákra állított hídból és a testből állnak, amely éppen csak akkora, hogy a szán vezetője benne fekve irányíthatja a járművet. A jégvitorlások tervezésénél a minimális súly, az áramvonalas forma és a stabilitás elérése a cél. A fa mellett korszerű anyagok felhasználásával egy felszerelt szán súlya kb. 60 kilogramm. Ilyen szerkezet házilag is építhető, a meghatározott mérettartományon belül. A versenyeken induló szánok precízen meghatározott méretűek és mára jégvitorlásra szakosodott hajóépítő műhelyekben készülnek.
Versenykész állapotban az áruk meghaladhatja a többmillió forintot is. Profi szinten a különböző jégfelszínekhez más-más élformájú korcsolyát szokás választani. A jégvitorlázás korántsem kényelmes vagy veszélytelen sport. A szán akár 100-150 kilométeres sebességre is képes. Fék hiányában csak a bukósisak, valamint a manőverező-képessége védi a versenyzőt. A hideg elleni védelemről is gondoskodni kell (megfelelő meleg ruházat, kesztyű, cipő). Népszerűségére jellemző, hogy a 2014. évi téli olimpiai játékokon, Szocsiban bemutatkozó sportként szerepelt.
Az osztály történelmileg komoly múltra tekint vissza Észak-Amerikában, de mára az európai tagság túlszárnyalta létszámban.
Rendszeresen rendezünk versenyeket: nemzeti-, kontinentális- és világbajnokságokat. Az osztály Világbajnokságát, a Gold Cup-ot páratlan évben Amerikában, páros évben Európában rendezik. A sport különlegessége, hogy egy-egy kontinens- és/vagy világviadal időpontja fix, de a pontos helyszíne a kezdés előtti pár napig is változhat és akár 2 futam között is költözhet többszáz kilométert, amennyiben a környezeti tényezők megkívánják. A kontinens- és világbajnokságokon jellemzően 150-200 versenyző szokott résztvenni, cca. 50 fős flottákra bontva.
jégvitorlázás gyerekeknek:
Utánpótlásprogramunk keretében 8-16 éves korig IceOptimistben, 16-25 éves korig pedig DN Junior kategóriában rendezünk ifjúsági jégvitorlás versenyeket.
Az IceOptimist kifejezetten ifjúsági osztályként jött létre. Úgy tervezték, hogy a vitorlázat, ill. a rudazat megegyezik az Nemzetközi Optmist specifikációjával, így az ifjú vitorlázók ugyanazon felszerelés nagy részét használhatják nyáron és télen is.
Az IceOptimist egy apróbb, a DNhez képest stabilabb és kevésbé gyors hajó. Hosszában körülbelül fél méterrel rövidebb, keskenyebb híddal és kisebb vitorlafelülettel rendelkezik. Könnyen megépíthető, általánosan elérhető alapanyagok felhasználásával, ezen felül szállítása is megoldható tetőcsomagtartón vagy akár nagyobb autók utasterében a költségek minimalizálása érdekében.
A jégvitorlázás mindaddig biztonságos a gyermekek számára, amíg a megfelelő biztonsági óvintézkedéseket betartják. A gyerekek kizárólag felnőtt szigorú felügyelete mellett tartózkodhatnak a jégen. A megfelelő biztonsági felszerelés kötelező: sisak, védőszemüveg, csúszásgátló, jégkúszó, mentőmellény, síp, meleg ruházat.
A jégvitorlázás mindaddig biztonságos a gyermekek számára, amíg a megfelelő biztonsági óvintézkedéseket betartják. A gyerekek kizárólag felnőtt szigorú felügyelete mellett tartózkodhatnak a jégen. A megfelelő biztonsági felszerelés kötelező: sisak, védőszemüveg, csúszásgátló, jégkúszó, mentőmellény, síp, meleg ruházat.
Legnagyobb IceOptimist flottáink a Balatonon találhatók, ahol a fiatalok professzionális edzők segítségével ismerkedhetnek meg ezzel a téli sporttal.
jégvitorlázás hazai jégen
Az első hazai jégvitorlást egy angol és egy magyar hajóépítő, John Harris és Gyapai Nándor 1888-ban (más források szerint 1892-ben) építette balatonfüredi műhelyükben és a szomszédos Stefánia Yacht Egylet kikötőjében került jégre. Az egylet számos főúri tagjának megtetszett a dolog, különösen a sebesség keltette fel a figyelmüket. Gróf Andrássy Géza a Balatonfüred–Siófok távot 11 perc alatt tette meg. Ez időtájt Vermes Lajos is kísérletezett a jégvitorlázás meghonosításával a Palicsi tavon (ma Szerbia területe).
Ez időtájt a jégvitorlások inkább a szórakozás célját szolgálták, nincs is tudomásunk arról, hogy abban az időkben rendeztek volna versenyt Magyarországon, legfeljebb sebességi rekordok elérésére használták a jégszánokat. Heinrich Tibor, a KMYC tagja 1935-ben állította fel az utolsó hitelesített magyar rekordot 150 km/óra sebességgel. Az első hazai jégvitorlás versenyre 1937. február 1-jén került sor, a KMYC rendezte egy egyenlő oldalú háromszög pályán, amelynek hossza öt kilométer volt. A versenyen 12 és 15 négyzetméteres (Monotype XV- valamint hazai 'Benacsek' típusú) jégvitorlások vettek részt.
1941-ben a Balatonkenese–Almádi–Balatonszabadi– Balatonkenese útvonalon, az új szabad tervezésű 15-ös kategóriában rendeztek hosszú távú versenyt a kenesei téli sportnapok keretében. Heinrich Tibor ezen a versenyen is nagy előnnyel nyert.
A második világháború után, az 1950-es évek elején rendezett újra jégszán versenyeket a Balatonfüredi Vasas. A jégvitorlások többsége a háború alatt elpusztult. Az áramvonalasok közül három maradt: az egyik Heinrich Tiboré volt, amelyet – mivel az elhagyott javak közé tartozott – a fürediek használták. A másik dr. Horváth Boldizsár tulajdona volt, a harmadik Grofcsik Jánosé, és az Almádi Építőknél Somody Pál versenyzett vele. A két kategóriát figyelembe véve, általában 7–9 résztvevő állt rajthoz.
A Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal és az IBUSZ vándordíjat alapított egy jégvitorlásverseny győztese részére. Ezeket 1961-1965 között tartották. A kétszemélyes jégszánokkal vívott versenyeken 1961-ben Németh István, 1962-ben Németh Gyula, 1963-ban Tolnay László győzött. 1964-ben a rossz jégviszonyok miatt elmaradt a regatta. 1965-ben a Németh testvérek győztek, a kupát – amelyet ezzel végleg elnyertek – dr. Zákonyi Ferenc adta át. Azok, akik lelkesedésükkel az akkori időkben a jégvitorlázást életre keltették Fi János, Galambos Jenő, Haán István, dr. Horváth Boldizsár, Országh István, id. Pataky Attila, Sárdy László, Simon Károly, Tóth József, Törzs Imre voltak.
1964-ben az MVSZ elnöksége a jégvitorlázás fejlesztésére anyagi támogatást biztosított, ennek keretében a Balatonfüredi Hajógyárban négy új, 12 négyzetméteres jégszánt építettek.
Az 1960-as évek végén a DN osztály megjelenése hozta el a hazai jégvitorlázás megújulását. Az első DN hajó Magyarországon dr. Sándor Pál kezdeményezésére, 1970-ben, a Balatonfüredi Hajógyárban készült. A DN olyan jól sikerült, hogy a hetvenes évek elején már exportra is gyártottak DN jégvitorlásokat. Későbbiekben a versenyzők – például id. Pataky Attila, Szalay István, Tolnay László és Törzs Imre – maguk kezdték a típust építeni. A DN tulajdonosokat össze kellett fogni, hogy a jégvitorlás versenyélet meginduljon. Ennek a szándéknak megfelelve, 1976. december 10-én Balatonfüreden megalakultak a balatoni, majd a velencei-tavi jégszán flották. Ennek ellenére a hazai időjárási viszonyok és a versenyrendezés jogi körülményeinek következtében kialakult bizonytalan helyzet miatt sokáig hivatalos jégszánversenyt Magyarországon nem rendeztek.
A magyar jégvitorlás-versenyzés hosszú szünet után, 1999. január 16-án az MVSZ égisze alatt éledt újra, amikor Balatonfüreden megalakult a DN Jégvitorlás Osztályszövetség. Megválasztották vezetőségét, elnök Koltay Gusztáv, titkár Csernussi Gábor, a Balatoni régió vezetője Hantó István lett. A megelőző években nem voltak magyarul elérhető versenyszabályok, így azoknak megfelelő felszerelések sem. A szabályokat Koltay Gusztáv és Nagy Levente, a Versenybírói Testület vezetője fordította le.
A kezdeti sikerek után az osztályszövetség a BYC-cel közösen pályázatot nyújtott be a Nemzetközi DN Jégvitorlás Osztályszövetséghez (IDNIYRA) a DN Európa- és Világbajnokság megrendezésére, amelyet elfogadtak, és 2004. január 14. és 25. között Balatonfüreden került sor az eseményre.
2005-ben és 2006-ban megrendezésre került a DN magyar bajnokság, 2006-ban a BYC szervezésében a Stefánia Kupa jégvitorlás verseny.
Sajnos több éven keresztül nem volt kedvező az időjárás, így versenyzésre alkalmas jég sem a Balatonon.
A jégvitorlázók gyakran kénytelenek akár ezer kilómétert is vándorolni, hogy megfelelő jeget találjanak.
Így történt 2010-ben is, amikor az eredetileg Lengyelországba tervezett azévi Európa- és Világbajnokság az időjárási viszonyok miatt Balatonfűzfőn kötött ki, ahol megtartották a megnyitóját, de a másnap reggelre leesett térdig érő hó miatt végül a Fertő-tavon tudták csak megtartani az eseményt.
2011-ben sikerült ismét Magyar Bajnokságot rendezni.
2015-ben a Tisza-tavon rendezték a MITROPA Kupát, 2017. januárjában pedig a Nyílt Magyar Bajnokságot.
2017. február végén a Balaton volt Európában a jégvitorlázásra legalkalmasabb jégfelület, így a Csehországi Lipno visszalépése után Füreden rendezték meg az IDNIYRA Európabajnokságát. Hasonlóképpen a 2019-es magyar rendezésű Felnőtt Európabajnokságot, továbbá az Ifjúsági Világ- és Európabajnokságot a hirtelen jött felmelegedés miatt Lengyelországban tudtuk megtartani.
A külföldi eseményeken a 2010-es években 5–6 magyar jégszán vesz részt: Hamrák Pétert, Hamrák Mihályt, Hegyi Mártont, ifj. Pataky Attilát, legifj. Pataki Attila Istvánt és Stubits Dávidot jegyzik a nemzetközi ranglistákon. ifj Pataky Attila 2012-16 között a Nemzetközi DN Jégvitorlás Szövetség európai vice-commodore-a, 2016-2022 között pedig az IDNIYRA európai commodore-a (elnöke), fia, legifjabb Pataki Attila István pedig 2019-től az európai főtitkári pozíciót tölti be.
A jégvitorlázás elkötelezettjei, akik nemzetközi szinten is sportolni kívánnak időnként kénytelenek a hazai vizek mellett Európa északibb tavain és tengerpartjain is vitorlázni. A hazai sport kibontakozásának legnagyobb akadálya, hogy a Balaton, a Velencei-, a Fertő- és a Tisza-tó felülete csak rövid időre (vagy több éven keresztül nem) fagy be biztonságosan, 15-20 centiméternél vastagabbra. Kisebb jégfelületek nem adják meg a szükséges feltételeket (2x2 km-es pálya).
A Magyarországon és a világ többi részén a legkedveltebb kategória a Nemzetközi DN osztályú szánoké. Ez többek között annak is köszönhető, hogy könnyen odaszállítható, ahol a sportolásra alkalmas jég található.
büszkeségeink:
légy részese a jégvitorlázók közösségének!
A DN a világ legnépszerűbb jégvitorlása, mivel könnyen szállítható, összeszerelhető és viszonylag olcsó. Az 5,6m²-es vitorlafelületével kiugró teljesítményt és nagyon versenyképes vitorlázást kínál. A DN osztály valóban nemzetközi, aktív flottákkal Észak-Amerika, Európa és Ázsia szerte.
1. próbáld ki! A DN jégvitorlázók küldetése, hogy segítsenek új vitorlázóknak megtapasztalni a világ egyik leggyorsabb szél hajtotta járművét. Vedd fel a kapcsolatot környékbeli kluboddal vagy egyenesen velünk és megpróbálunk összekötni egy helyi jégvitorlázóval, aki hajlandó kölcsönadni a szánját egy kör erejéig.
2. csatlakozz hozzánk és szerezz jégvitorlázó barátokat! Ha szerencsés vagy és olyan környéken élsz, ahol népszerű a jégvitorlázás, csatlakozz egy klubhoz. Ez a legjobb módja a jégvitorlázás megtanulásának. A klubversenyzés (vagy a barátokkal való vitorlázás, ha nincs klub a környéken) biztonságosabb, mint az egyedül hajózás, amelyet még a legtapasztaltabb jégvitorlázók számára sem ajánlunk. Ha úgy érzed, készen állsz a versenyzésre váltsd ki a vitorlaszámod nálunk.
3. vásárolj vagy építs saját magad egy jégvitorlást! Ha csúsztál már párat és rákaptál az ízére. Ideje beszerezni első hajódat. Kérj barátaitól ajánlásokat vagy kezdj el keresni az interneten:
regionális meteorológia & webkamerák:
elnökség:
Lengyel György
M84
Flottakapitány - Keleti Régió
Sipos Péter
M8
Flottakapitány - Középső Régió
partnereink:
elérhetőség:
hungary@idniyra.eu | +36 30 310 9657
kövess minket!
↓
